1.0https://namaste.cafeblog.huAcademy11 köszönt Téged.. Namaste ॐ Gondolatok a Lélek Útján ღhttps://namaste.cafeblog.hu/author/namaste_gondolatok_csodakkal_teli_megelt_tortenete/<strong>Nagy tanácskozás folyt a mennyországban. Valamennyi fehérszárnyas angyal együtt volt.  A jó Isten így szólt hozzájuk:</strong> <ul> <li><strong>A pokol leggonoszabb ördögét kell megmenteni. Ki vállalkozik rá közületek?</strong></li> </ul> <p style="text-align: center"><a href="https://namaste.cafeblog.hu/files/2014/08/ördög-+-angyal.jpg"><img class="aligncenter size-large wp-image-299" src="https://namaste.cafeblog.hu/files/2014/08/ördög-+-angyal-600x503.jpg" alt="ördög + angyal" width="600" height="503" /></a></p> A kis angyalok szolgálatkészen így feleltek: <ul> <li>Én is! Én is! Én is!</li> <li><strong>Csakhogy nem olyan egyszerű a dolog - folytatta a jó Isten - Aki vállalkozik, és nem képes megjavítani az ördögöt, annak vele együtt a pokolba kell süllyednie.</strong></li> </ul> Erre azonnal visszahúzódtak az angyalok. <ul> <li>Azt már nem - kiáltották - Ilyen nagy dologra nem vállalkozunk.</li> <li>Senki sincsen közületek, aki mégis meg merné próbálni? - kérdezte az Isten.</li> </ul> Ekkor előlépett <strong>egy selymes fürtű, liliomfehér ruhába öltözött szépséges kis angyalka és így szólt:</strong> <ul> <li><strong>Én vállalom!</strong></li> </ul> <strong> A jó Isten szeretettel megsimogatta és csak annyit mondott:</strong> <ul> <li><strong>Menj hát!</strong></li> </ul> <strong> A pokol leggonoszabb ördöge éppen egy fiúval verekedett.</strong> Úgy tépázta szegény gyereket, hogy az keservesen sírt-rítt. <strong>Az angyalka, aki épp akkor szállt le a mennyországból, oda állt a fiú elé, hogy megvédje őt.</strong> Nosza több sem kellett az ördögnek. Haragosan rákiáltott: <ul> <li>Elmenj innét, mert mindjárt rád kerül a sor!</li> <li><strong>Üss inkább engem, csak ezt a szegény fiút ne bántsd.</strong></li> <li>Azt éppen megkaphatod - felelte az ördög.</li> </ul> <strong> Elengedte a fiút, és az angyalt kezdte ütlegelni. Mikor látta, hogy hagyja magát, türelmetlenül rászólt:</strong> <ul> <li>Ugyan miért nem sírsz már, talán bizony nem érzed eléggé?</li> </ul> Az ördög erre elengedte és nem verte tovább. Nagy csoport fiút pillantottak meg, akik a mezőn játszadoztak. <ul> <li>Meglásd milyen ijedten fognak szétrebbenni. - mondta az ördög és köveket hajigált feléjük.</li> </ul> <strong> Az angyal erre eléje állt, úgy hogy a kövek mind őt érték el. Egészen véres lett a ruhája.</strong> <ul> <li>De buta vagy - bosszankodott az ördög. - talán bizony nem fájnak neked az ütések? Miért nem engeded, hogy őket érjék a kövek?</li> <li><strong>Én azért vagyok itt, hogy mindenkinek a fájdalmát átvegyem - felelte szelíden az angyal.</strong></li> </ul> Az ördög erre fölhagyott a kődobálással. Csakhogy most e<strong>gy szépséges rózsatövet pillantott meg, hát neki akart esni, hogy letépje az épp hasadni készülő bimbócskát. Az angyal megint eléje állt.</strong> <ul> <li><strong>Inkább a szárnyaimat tépd ki - könyörgött neki.</strong></li> <li><strong>Hogyan röpülsz akkor vissza a mennyországba?</strong></li> </ul> <strong> A kis angyalka bánatosan nézett reá.</strong> <ul> <li><strong>Ha te nem javulsz meg, nekem nincsen helyem többé a mennyországban. Ez esetben én is a pokolba kerülök veled.</strong></li> </ul> A gonosz ördög nevetett. <ul> <li>Gyere, csak gyere!</li> </ul> És magával vonszolta.<strong> Egyszerre óriási szélvihar támadt.</strong> A fák, bokrok csakúgy hajladoztak. Villámlás, mennydörgés rázta meg az eget. Zuhogott az eső. <strong>Az angyal a testével védte meg az ördögöt az eső elől.</strong> Az ördög csodálkozott ezen. <ul> <li><strong>Miért nem véded inkább önmagadat? Hiszen rossz voltam hozzád, ütöttelek és köveket hajigáltam feléd.</strong></li> <li><strong>Nekem az a hivatásom, hogy jó legyek, mindent eltűrjek és megbocsássak. - felelt az angyal.</strong></li> </ul> Az ördög szégyenkezve kullogott mellette. <strong>Így értek egyre közelebb a pokol felé.</strong> Nagy piros lángnyelvek csaptak feléjük. Az ördög egyszerre felkiáltott: <ul> <li><strong>Forduljunk vissza. Nem akarom, hogy te is ide kerülj a gonoszok közé.</strong></li> </ul> De már késő volt. <strong>Egész csoport ördög tartott feléjük. Körül fogták az angyal és meg akarták cibálni fehér szárnyait. De az ördög, aki vele volt nem engedte őt bántani.</strong> A többi persze nevette őt. <ul> <li>Eredj, hajíts köveket a játszadozó fiúk közé, mert neked az a hivatásod, hogy rossz légy! - mondták neki.</li> <li>Nem megyek! - felelte az ördög - Soha többé nem bántom őket.</li> <li>Tépd le a rózsatő hasadó bimbócskáit! - küldték a többiek.</li> <li>A rózsatövet sem bántom soha többé! - válaszolta az ördög és nem tágított az angyal mellől.</li> </ul> Erre <strong>valamennyi ördög neki esett az angyalnak és ütötték, verték. De az ördög eléje állt úgy, hogy őt érjék az ütések. Már csupa vér volt a ruhája és a vér lemosta róla a fekete színt.</strong> Mikor a gonosz ördögök ezt látták, ijedten futottak vissza a pokolba. S alighogy odaértek, hatalmas robaj, dübörgés hallatszott és a pokol valamennyi ördögével együtt eltűnt. <strong>Az angyalka pedig nagy diadallal vitte magával a legrosszabb ördögöt, akit ő váltott meg és fölszállt vele a mennyországba.</strong> <strong> </strong> Jó áramlást a Csodák felé. Merd megélni őket hiszen létezenek! :) Namaste :)    richhttps://namaste.cafeblog.hu/files/2014/08/ördög-+-angyal-150x150.jpg150150