Édesanyám, köszönöm!

1.0https://namaste.cafeblog.huAcademy11 köszönt Téged.. Namaste ॐ Gondolatok a Lélek Útján ღhttps://namaste.cafeblog.hu/author/namaste_gondolatok_csodakkal_teli_megelt_tortenete/Édesanyám, köszönöm!Egyszer, ha a gyermekem elég nagy lesz ahhoz, hogy megértse, mi motivált engem, mint szülőt, ezt fogom mondani: Annyira szerettelek, hogy: <a href="https://namaste.cafeblog.hu/files/2014/08/anyagyerek.jpg"><img class="aligncenter size-large wp-image-276" src="https://namaste.cafeblog.hu/files/2014/08/anyagyerek-600x400.jpg" alt="anyagyerek" width="600" height="400" /></a> <ul> <li>mindig megkérdeztem, mikor és kivel mész el, és mikor jössz haza;</li> <li>megálltam, hogy az új kerékpárodra spórolj, annak ellenére, hogy egyszerűen megvehettem volna neked,</li> <li>hagytam, magadtól jöjj rá, az új legjobb barátod nem is olyan tökéletes;</li> <li>megbüntettelek azzal, hogy kitakarítsd a szobádat, s ezzel tölts el 2 órát annak ellenére, hogy én 15 perc alatt elvégeztem volna;</li> <li>hagytam, lásd haragomat, könnyeimet, hogy megértsd, én sem vagyok tökéletes;</li> <li>nem vállaltam magamra a felelősséget tetteidért, még akkor sem, ha később a büntetés kemény volt, s nekem majd megszakadt a szívem.</li> </ul> De legalább annyira szerettelek, hogy nem féltem nemet mondani, még ha tudtam is, nem értesz meg, és lehet talán egy kis időre ezért meg is gyűlölsz. Ezek voltak számomra a legnagyobb kihívások. És ma meg vagyok elégedve, mert a kihívásokat legyőztem. És legyőzted te is. Egyszer majd a gyerekeid nagyok lesznek arra, hogy megértsék, szüleik cselekedeteit, ezt mondod nekik: <ul> <li>Édesanyád nem rossz, mikor gondoskodik rólad.</li> </ul> Én már tudom, az anyukám volt a világon a legjobb, annak ellenére, hogy akkor épp az ellenkezőjét gondoltam. <ul> <li>Míg a többi gyerek reggelire is ehetett cukorkát, nekem gyümölcsöt, zöldséget kellett, meg pirítóst, meg tojást. </li> <li>Míg a többiek limonádét ihattak ebédre és édességeket ehettek, nekem levest, húst, salátát kellett ennem. </li> <li>És légy nyugodt, a vacsoránk is más volt, és én mindig azt hittem, csak azért, mert nem szeret, nem akar adni. </li> <li>Anyukámnak mindig tudnia kellett, hol és kivel töltöm a szabadidőmet. Tudnia kellett, kik a barátaim és mit csinálunk együtt. Akkor azt gondoltam, ez rosszabb, mint a börtönben. </li> <li>Még dolgoznunk is kellett, edényt elmosni, eltörölni, felmosni, megetetni a kutyát. </li> <li>Akkor arra gondoltam, anya miatt kimaradok rengeteg élményből, amit a többiek átélhettek. </li> <li>Mindig azt akarta, hogy csak az igazat mondjam. </li> <li>Néha még a gondolataimat is tudta olvasni. Nagyon idegesítő volt. </li> <li>Még arra is ügyelt, hogy mossak fogat, mosakodjak és tanuljak. Néha már az járt az eszemben, el kellene szökni otthonról. </li> <li>Még azt sem szerette, ha mezítláb járok otthon. Miatta kimaradtam rengetek élményből: nem kábítószereztem, nem fogyasztottam alkoholt. Miatta soha nem sértettem senki testét, lelkét, de megismertem Istent. Igen, ez mind miatta történt.</li> </ul> Ma már saját családom van, jól nevelt vagyok és tisztelem az embereket, anyának sikerült bennem tartania a becsületet, a toleranciát, a veszély megérzését és elkerülését. Annak ellenére, hogy gyermekeim is néha biztos olyanokat fognak rólam gondolni, mint én régen az édesanyámról, tudom, a leghelyesebb útra vezetett, s nekem is ezt kell tennem. Megértettem, hogy a nevelés nagy szeretetben, felelősséggel lehet csak gyermekeim boldogságára. Igen, nagyon sok olyan édesanyára lenne szükség, amilyen az enyém… ( Interneten találtam, bárki írta Köszönet érte. ) Jó áramlást a Csodák felé. Merd megélni őket hiszen létezenek! :) Namaste :)richhttps://namaste.cafeblog.hu/files/2014/08/anyagyerek-150x150.jpg150150