Volt egyszer egy szegény ember, aki gondterhelten bandukolt az erdő szélén. Amikor elfáradt, leült pihenni, és a hátát egy fának támasztotta. Ekkor még nem tudta, milyen fát választott. Különös, mágikus fa volt ez. Olyan fa, ami minden kívánságát teljesíti annak, aki hozzá ér.
A vándor először arra gondolt, milyen jó lenne most egy pohár víz. Hirtelen azon vette észre magát, hogy egy pohár kristálytiszta víz van a kezében. Meglepetten nézte, vizsgálgatta, még meg is szagolta. Végül úgy döntött, hogy nem lehet veszélyes, és megitta.
Aztán megéhezett, és valami ennivalót kívánt. Az étel ugyanolyan hirtelen és bámulatos módon jelent meg előtte, mint a víz.
Most már hangosan mondta ki:
Amikor ez is valóra vált, meglepődve szólt a nőhöz:
Abban a pillanatban, hogy ezeket a szavakat kimondta, minden eltűnt.
Azután felállt, és gondterhelten bandukolt tovább az erdő szélén.
KÉRLEK: figyelj! hiszen a te gondolataid is igy teremtenek. Engedd el negatív gondolataidat, merd elhinni, hogy bármi a tiéd lehet, mert megérdemled. Éld meg minden pillanatodban az örömet és boldogságot amit teremtettél. 🙂
Jó áramlást a Csodák felé. Merd megélni őket hiszen létezenek! 🙂 Namaste 🙂
