Egy nap a paraszt szamara beleesett a kútba.
Az állat órákon át szánalmasan bőgött, miközben a paraszt megpróbált rájönni, mit is tehetne.
Végül úgy döntött, hogy az állat már öreg, és a kutat úgyis ideje már betemetni; nem éri meg kihúzni az öreg szamarat. Áthívta a szomszédait, hogy segítsenek. Mindegyik lapátot fogott, és elkezdtek földet lapátolni a kútba.
A szamár megértette mi történik, és elöször rémisztően üvöltött. Aztán mindenki csodálatára megnyugodott.
Pár lapáttal később a paraszt lenézett a kútba. Meglepetten látta, hogy minden lapátnyi föld után a szamár valami csodálatosat csinál: lerázza magáról a földet, és egy lépéssel feljebb mászik. Ahogy a paraszt és a szomszédai tovább lapátolták a földet a szamárra, lerázta magáról, és egyre feljebb mászott.
Hamarosan mindenki ámult, ahogy a szamár átlépett a kút peremén, és boldogan elsétált.
Mit tanulhatsz belöle? Folyamatosan teremtödnek olyan helyzetek az életedben melyek betemetnek és úgy tünik nincs kiút. Szamár a mesében megmutatja, hogy a leglehetetlenebb helyzetekből is meglehet találni a kivezető utat. Minden pillanat egy lehetőség az továbblépésre és az újrakezdésre. Nem létezik olyan probléma amiből nem lehet felállni, csak kérlek ne add fel és ne állj meg. Ásd ki magad a betemető föld alól, lépj egyre feljebb, mutasd meg a világnak, hogy mindig megtalálod a megoldást. Mosolyogj!!! 🙂
Jó áramlást a Csodák felé. Merd megélni őket hiszen létezenek! 🙂 Namaste 🙂