Nagypapa, hány éves vagy????
Egy este egy unoka a nagypapájával beszélgetett, egyszer csak hirtelen megkérdezte:
- Nagypapa, hány éves vagy?
A nagypapa így válaszolt:
- Hadd gondolkozzam egy kicsit!
- A televízió, a gyermekbénulás elleni védőoltás, a fénymásoló gép, a kontaktlencse és a fogamzásgátló tabletta előtt születtem.
- Nem volt még radar, hitelkártya, lézersugár és pengekorcsolya.
- Még nem találták fel a légkondicionálót, a mosogatógépet, a szárítógépet (a ruhát egyszerűen kitették száradni a friss levegőre).
- Az ember még nem lépett a Holdra, és nem léteztek sugárhajtású utasszállító repülőgépek.
- Nagyanyád és én összeházasodtunk és azután együtt éltünk, és minden családban volt apuka és anyuka.
- Én a számítógép, a kétszakos egyetemi képzés és a csoportterápia előtt születtem.
- Az emberek nem analizáltatták magukat, legfeljebb amikor az orvos vér- vagy vizeletvizsgálatra küldte őket.
- 25 éves koromig minden rendőrt és férfit ‘uram’-nak szólítottam, minden nőt pedig ‘asszonyom’-nak vagy ‘kisasszony’-nak.
- Párjuk a galamboknak és a nyulaknak volt, de nem az embereknek.
- Az én időmben ha egy hölgy felszállt az autóbuszra vagy a villamosra, a gyerekek és a fiatalok mindenki másnál hamarabb álltak fel, hogy átadják neki a helyüket, de ha állapotos volt, a helyére kísérték és – ha kellett – megváltották a jegyét és odavitték neki.
- A nő elsőként lépett liftből ki; alátolták a széket, hogy leülhessen; egy férfi sosem üdvözölt úgy egy nőt, hogy ne állt volna fel, ha éppen ült, kinyitotta előtte az autó vagy bármi más ajtaját, és a férfi segített neki levenni a kabátját.
- Az én időmben a szüzesség nem okozott rákot, és a családi erény bizonyítéka volt a lány és a tisztaságé a férj számára.
- A mi életünket a tízparancsolat, a józan ész, az idősebbek és az érvényes törvények tisztelete szabályozta.
- Bennünket megtanítottak arra, hogy különbséget tegyünk jó és rossz között, és hogy felelősek vagyunk tetteinkért és következményeikért.
- A komoly kapcsolat azt jelentette, hogy jóban voltunk unokatestvérekkel és barátokkal.
- Ismeretlen volt a vezeték nélküli telefon, a mobiltelefonról nem is beszélve.
- Sosem hallottunk sztereó zenéről, URH rádióról, kazettákról, CD-ről, DVD-ről, elektromos írógépekről, számológépekről (még mechanikusakról sem, hát még hordozhatókról). A ‘notebook’ jegyzetfüzet volt. Az órákat naponta felhúzták.
- Semmi digitális nem létezett, sem órák, sem világító számos kijelzők a háztartási gépeken.
- Gépeknél tartva: nem voltak pénzkiadó automaták, se mikrohullámú sütők, se ébresztőórás rádiók. Hogy videomagnókról és videokamerákról ne is beszéljünk.
- Nem léteztek azonnal előhívott színes fényképek. Csak fekete-fehér képek voltak, előhívásuk és másolásuk több mint 3 napig tartott. Színes képek nem léteztek.
- Nem hallottunk Pizza Hutról vagy McDonald’sról, se az instant kávéról, se a mesterséges édesítőkről.
- Az én időmben a fű olyasmit jelentett, amit nyírtak, és nem szívtak.
- Mi voltunk az utolsó nemzedék, amely azt hitte, hogy egy asszonynak férjre van szüksége ahhoz, hogy gyereke legyen.
- És most mondd Kicsim, szerinted hány éves vagyok!?
- Hát, nagyapó, biztosan több, mint 200! – felelt az unoka.
- Nem, kedvesem, csak 70!
Jó áramlást a Csodák felé. Merd megélni őket hiszen létezenek! 🙂 Namaste 🙂
